DNS-vizsgálat derített fényt a Stonehenge építőinek származására

A ma élő emberek elődei – akik a Stonehenge-t építették – egy tanulmány szerint nyugatra tartottak a mediterrán térségen keresztül, mielőtt megérkeztek volna a mai Nagy-Britannia területére.

A kutatók az újkőkorszakban Britannia-szerte élő emberek maradványaiból kivont DNS-t hasonlították össze az akkoriban Európában élő emberekével – írja a BBC. Az újkőkorszakban élők feltehetően Anatóliából, vagyis a mai Törökországból az Ibériai-félsziget felé tartottak, mielőtt észak felé vették volna az irányt. Nagy-Britanniába időszámításunk előtt 4000 környékén értek el. Az elemzések során kiderült, hogy a korai brit gazdák DNS-e áll a legközelebb az újkőkorszaki ibériai emberek DNS-hez. Ezek az ibériai emberek elszakadtak a mediterrán térségen átkelő embercsoporttól.
 

A tovább vándorló emberek észak felé haladtak a mai Franciaországon keresztül. Ők valószínűleg nyugati irányból Wales-en vagy Délnyugat-Anglián keresztül érkeztek meg Nagy-Britanniába. A szénizotópos kormeghatározás szerint az újkőkorszaki emberek nyugatra valóban valamennyivel korábban érkeztek, de ennek feltárása a jövőbeli kutatások feladata.
 

A vizsgálatok után úgy tűnik, hogy az újkőkorszaki bevándorlók vezették be a nagy kövek, avagy megalitok felhasználásával készülő műemlékek hagyományát. A Wiltshire-ben található Stonehenge a hagyomány részeként jött létre. Annak ellenére, hogy Nagy-Britannia nyugati részét vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek lakták a gazdák érkezésekor, a tesztek szerint a két csoport DNS-e nem keveredett kimutathatóan.
 

A tanulmány során a vadászó-gyűjtögető emberek DNS-t is elemezték. Az egyik vizsgált csontváz a Cheddar Manként ismert ősemberé volt, amely maradvány kora i. e. 7000-re tehető. DNS-e szerint a legtöbb európai vadászó-gyűjtögető emberhez hasonlóan sötét bőre és kék szeme volt.A további eredmények kimutatták, hogy az újkőkorszaki emberek bőre halványabb, szemük barna, hajuk pedig fekete vagy sötétbarna színű volt.